Rezgés emelkedés

Először az idegeket kell képessé tenni arra, hogy a magas rezgéseket károsodás, a halál veszélye nélkül viseljék el.
Egy bizonyos szinten való tudatosulás azt jelenti, hogy az ember az ennek a szintnek megfelelő rezgéseket az idegeibe és az idegeken keresztül a testébe vezeti. A test a születéstől kezdve - vagyis attól a pillanattól, hogy az "én" belé költözik - olyan ellenállóerőt fejt ki, amely a testben lakó lélek átlagos tudatosultsági fokának felel meg. Bármely élőlény tudatosultsági foka a hangulati állapotának függvényében egy-egy rezgési oktáv határai között változik. Ezek a változások azonban nem léphetik túl az idegek alkalmazkodási korlátait, máskülönben enyhébb vagy súlyosabb betegségek és sérülések következhetnek be, sőt halál is beállhat. A teremtő életenergiára jellemző rezgés minden olyan élőlény számára menthetetlenül halálos, amelynek tudatosultsága még nem érte el ezt a fokot. Ez a rezgés szétégetné az idegi központokat és az idegeket. Az életenergiát éppen ezért alakítják át az éppen jellemző tudatosultsági szintnek megfelelő rezgésű életárammá, mielőtt az a központjából, a gerincvelőből az egész testbe kiárad.

Az állatokat például sokkal alacsonyabb életrezgés élteti, mint az ősembert, de ugyanakkor az alacsony szinten álló, állatias ösztönöknek engedő és önző ősember is alacsonyabb életenergiából merít erőt, mint a szellemileg magasabban álló emberek. Ha egy ember életenergiáját egy állatba vezetnénk, az éppúgy egy pillanat alatt kilehelné a lelkét, ahogyan az alacsony szinten álló embert is megölné a magasabb szintre jutott emberekre jellemző rezgés.

A nagy beavatásban részesülők az életenergiát, az örök létezés teremtő rezgését az összes fejlődési szinten és az átalakítás nélküli, eredeti formájában is tudatosan élik át, ugyanakkor az idegeikbe és testükbe irányítják. Ehhez természetesen megfelelő ellenállóerőre is szükség van, amely alapos testi és lelki képzéssel sajátítható el.